Sokmilliárdnyi idegsejt "munkájának" eredménye, hogy az embernek vág az esze. Különösen extrém példája, a szinte korlátlan szellemi képességnek az egyetemi vizsgaidőszak, amikor rövid, kampányszerű időszak alatt, több kötetnyi információt önt az agyába a diák, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a vizsgán a megfelelő pillanatban, a tengernyi ismeretből a megfelelőt fel tudja idézni, és képes megfelelően alkalmazni. Kevésbé nyilvánvaló, hogy mennyire komplex feladat, egy olyan hétköznapi tevékenység is, mint az autóvezetés. Bonyolult idegrendszeri funkciók precíz összehangolását igényli, ahol a legkisebb hiba, apró kihagyás is végzetes.
A tudás alapú társadalmakban az agyi kapacitás, a kifinomult gondolkodás, és jó problémamegoldó képesség nem csupán a diákok számára húsbavágó. Az átlagéletkor növekedésével a probléma úgy is felvethető, hogy miként lehet a szellemi frissességet megőrizni, az idegi funkciók időskori hanyatlását mind későbbre kitolni.
Különösen aktuális a probléma a súlyos emlékezet- és személyiségzavarral járó Alzheimer-kórtól való fokozódó félelem miatt, mely többnyire az idős embereket sújtja. Az agy gyengébb teljesítményének hátterében azonban legtöbbször nem ez a súlyos betegség áll, hanem a legkülönfélébb okok: másféle betegségek, gyógyszerhatások, átmeneti szellemi túlterheltség vagy az idegpályák ingerület átviteli képességéhez szükséges biokémiai anyagok hiánya a szervezetből.
-
A tömeges civilizációs betegségek csaknem mindegyike befolyásolja az agy működését is, így például a kezeletlen vagy ingadozó magas vérnyomás, a cukorbaj is.
-
Különösen az idősebb embereknél gyakori, hogy kevés folyadékot fogyasztanak, vagy túlságosan egyoldalúan táplálkoznak. A hasmenéses vagy hányással járó betegség után a szervezet vízháztartása eltér a normálistól. Az agyban zajló biokémiai folyamatok megsínylik a vízhiányt.
-
Az alkoholfogyasztás rövid és hosszú távon, egyaránt, igen komolyan befolyásolja az agyműködést. A tapasztalat azt mutatja, hogy az idegméregként is ható alkohol hatása a memória hanyatlásában mutatkozik meg elsőként.
-
A Science magazinban publikált egyik tanulmány szerint, az aktuális érzelmi állapot és a szellemi teljesítő képesség összefügg. Az érzelmi állapot - öröm, bánat, szorongás, eufória, félelem, kétségbeesés - a hippocampuson keresztül tulajdonképpen az agy csaknem valamennyi területét "elárasztja".
-
A depresszió is súlyos koncentrációs zavarokkal jár együtt. Könnyű összetéveszteni a valódi szellemi hanyatlással, a demenciával, illetve az Alzheimer-kórral. Német kutatások szerint különösen idős pácienseknél gyakran nem ismerik fel az orvosok, hogy az illetők depressziósok és nem szenilisek.
-
A memória gyakran fiatal és egyébként testben-lélekben egészséges embereknél is csődöt mond. Ennek hátterében munkahelyi, magánéleti konfliktusok, hosszabb idő óta görgetett problémák állhatnak. A memóriazavar ilyenkor egyszerű védekező reflex. Az agy az általános fáradtság vagy pszichés telítődés állapotába kerül, és nem képes a felidézésre. A gyakorlatlan vizsgázó, aki az utolsó éjszakát is áttanulta, esetleg éppen azért bukik meg, mert túlterheli magát, és a kimerült agy nem tudja előhívni az egyébként betárolt tananyagot.
A szellemi képességek átmeneti romlásakor, a kiváltó okok azonosítása után, az esetek zömében szerencsére elegendő a szervezetből hiányzó néhány kulcsfontosságú biológiai energiaforrás és "építőanyag" pótlása, melyek helyreállítják az emberi agyban zajló biokémiai folyamatokat. Ezek az anyagok a kolin, lecitin, C-vitamin, E-vitamin, cink, szelén valamint az energiatermelésben szerepet játszó magnézium.
Az agy számára különösen fontos a B-típusú vitaminok körébe tartozó kolin, amely biztosítja az idegsejtek jó működését, s ezáltal javítja az agyműködést, a memóriát, a koncentrálást, a mozgás-koordinációt és más neurológiai funkciókat. Az idegsejt burkának alkotórésze, a lecitin, védi a sejteket a károsító anyagoktól. Javítja az idegrendszer oxigénellátását, amelynek eredményeként javul a szellemi képesség mind a fiatalok, mind pedig az idősebbek esetében. Az E-vitamin az egyik leghatékonyabb antioxidáns. Zsírban oldódik és a szabadgyökökkel szemben, védelmezi a sejtfalat. A Parkinson-kór kellemetlen tüneteit is csökkenti. Segíti más sejtek regenerálódását, javítja az immunrendszer működését, megelőzi az arterioszklerózis kialakulását, fontos szerepet játszik a fehérje- és cukoranyagcserében, tágítja a véredényeket. A C-vitamin erős antioxidáns, megköti a szabadgyököket és regenerálja az E-vitamint, ami máskülönben sérülne az antioxidatív folyamat során.
Csökkenti a stressz hatását és serkenti a stresszoldó hormonok kibocsátását. Megelőzi az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását. A cink és a szelén sejten belüli antioxidáns. Megkötik a vízzel, élelmiszerrel, levegővel a szervezetbe kerülő kadmiumot, ólmot, higanyt, ólomacetilt, alumíniumot, csökkentik az idegsejtekre gyakorolt hatásukat. A szelén befolyásolja a celluláris antioxidánsok hatását. A szelén segíti az E-vitamin regenerálásában, optimalizálja az oxigént a sejtekben és gátolja az öregedést is. A magnézium véd a stressz-hatásoktól, fontos szerepet játszik az idegsejtek működésében. Részt vesz az izom-összehúzódásban, ellazítja az izmokat. Ha nincs elég magnézium a szervezetben, az izomrángást, izomgörcsöt és remegést eredményezhet.
Az egzotikus frissítő, élénkítő hatású koffein tartalmú guarana gyógynövény kivonata gyorsítja a regenerálódást. Mellékhatások nélkül stimulálja az emberi szervezetet és az idegrendszert, éberré tesz, élénkít, és csökkenti a fáradtság-érzetet. Növeli az izmok erejét és felgyorsítja a reflex-reakciót. Stimulálja a szívműködést, javítja a keringést, a légzőszervek működését és a mozgással kapcsolatos aktivitást.
Az említett hatóanyagokat egyenként pótolni körülményes, és bizonytalan. Az igazi megoldást egy olyan „koktél" jelenti, ahol az egyes anyagok a megfelelő arányban, garantált minőségben, és lehetőleg természetes forrásból származnak.
Utolsó kommentek