Napjainkban, az ember egészségi állapotát veszélyeztető tényezők közül a legveszélyesebbek, az élettér túlszennyezettsége miatt megszaporodó szabadgyök-reakciók. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy az orvosképzés egyik modern kórélettankönyvének címoldalán a szabadgyökös szervezetkárosodások általános folyamatábrája látható, és fejezeteiben is számos betegségcsoport kialakulásával kapcsolatban olvasható a „feltételezett szabadgyökös mechanizmus". Mik is ezek a szabadgyökök? Kollektív bűnösök, avagy tévútra lépett jóhiszemű napszámosok? Tényleg ennyire veszélyesek, és ha igen, hogyan tarthatók kordában? Ezekkel a kérdésekkel manapság, minden egészségét védeni akaró embernek foglalkoznia kell!
A szabadgyökök olyan atomok vagy molekulák, melyek valamilyen okból (enzimatikus-, radioaktív- vagy ultraibolya gerjesztések) párosítatlan elektront tartalmaznak, és rendkívül reakcióképesek mindaddig, míg a "szingli" - egy a környezetükben lévő anyagtól "rabolt" elektron által - párossá nem válik.
Szabadgyökök normális élettani keretek között (enzimek hatására) gyakran keletkeznek, amiket a szervezet a létfontosságú folyamataihoz használ fel (fontos anyagok, pl. hormonok szintéziséhez, immuntevékenységek során a behatoló megsemmisítéséhez, a máj méregtelenítő folyamataiban a méreganyagok közömbösítésére, és az energiatermelésnél a sejtoxidáció gyorsítására). A fel nem használt gyököket a szervezet hatástalanító anyagai megsemmisítik, az esetleg általuk keletkezett károkat pedig a javító mechanizmusok rendbe teszik. Ennek a védelemnek a hatékonysága a szervezet antioxidáns kapacitásától függ (a név eredete az, hogy a gyökök elsősorban oxigén-módosulatok), ami kis részben szervezeti (glukóz, koenzim-QlO, húgysav), de főleg táplálkozási eredetű anyagokból (karotinok, bioflavonoidok, A-, C-, E-, K-vitaminok, illetve cink, mangán, réz, szelén, vas) építkezik. Az egyensúly fennállásáig amennyi felesleges gyök, annyi rendelkezésre álló antioxidáns -, a szervezetben a gyökök nem tudnak károkat okozni.
Az egyensúly felborulását okozó gyökmennyiség főleg akkor keletkezik, ha sok testidegen, szintetikus kémiai anyag (xenobiotikum) kerül a szervezetbe, mert a máj és az immunrendszer a hatástalanítás során nem csak ellenük, hanem belőlük is sokszor szabadgyököt - sőt, olykor az eredetinél mérgezőbb, rákkeltőbb anyagot - képez, mivel a szervezet számára ezek fejlődéstanilag ismeretlen anyagok. A képződött nagy mennyiségű agresszív molekula aztán „tetőtől-talpig" képes tönkretenni a szervezetet, mert a szabadgyökök valóságos láncreakciót indítanak el a környezetükben azzal, hogy a legközelebb lévő molekulától "beszerzik" a hiányzó elektronjukat, mivel ezáltal az önkéntesnek éppen nem nevezhető "donor" válik szabadgyökké. Ez a láncreakció egészen a sejtek magjaiban lévő örökítőanyagig (DNS) hatolhat, elindítva ezzel az egyik legrettegettebb betegség, a rák kialakulását. A modern orvosi kutatások feltárták, hogy a tumoros betegségek keletkezésén kívül az érelmeszesedés és következményei (magas vérnyomás, infarktus, trombózis stb.), a gyomorfekély, a hasnyálmirigy-gyulladás, a cukorbaj, az Alzheimer- és Parkinson-kór, a krónikus gyulladások, egyes autoimmun betegségek (reuma, SLE, Crohn-betegség, colitis ulcerosa), az asztma, az alkoholos és mérgezéses májkárosodások, a szürkehályog, a korai elöregedés, és még számtalan betegség kialakulásának hátterében önálló kiváltó okként, vagy közreműködőként szabadgyök-tevékenységek figyelhetők meg. A betegségek kialakulását okozó közös szabadgyökös mechanizmust „lipidperoxidáció" - nak hívják, melyben nevével ellentétben nem csak a zsírnemű (Iipoid) anyagok károsodnak, hanem az összes biomolekula (fehérjék, szénhidrátok, nukleinsavak) is. Ennek borzalmas következményeit csak az utat elálló antioxidáns molekula akadályozhatja meg, aminek olyan a szerkezete, hogy önmaga nem válik eközben szabadgyökké. Ettől antioxidáns!
Tény, hogy napjainkra az egyensúly felborult. Az élettérben egyre szaporodó kémiai szennyezés (mintegy 6 millió környezetszennyező anyagot tartanak nyilván, aminek mennyisége évről évre több tízezerrel növekszik: ipari és mezőgazdasági vegyszerek, gyógyszerek, élelmiszeradalékok, "élvezeti mérgek"), az emelkedett háttérsugárzás, a megnövekedett napfény eredetű ultraviola-sugárterhelés és a stressz, mind nagyságrendekkel emelik a szervezetben a szabadgyök-koncentrációt. Ezzel párhuzamosan a mennyiségre és nem minőségre "beállított" mezőgazdaság és élelmiszeripar vegyszerektől (növényvédő szerek, antibiotikumok, „E" -adalékok, stb.) hemzsegő, és antioxidáns anyagok tekintetében szinte a végletekig kiürült étel-alapanyagokat adja. Az így kialakuló deficit akkora, hogy a napi rendes antioxidáns igényt csak több kiló zöldség-gyümölccsel lehetne kielégíteni, amivel - ha el lehetne fogyasztani annyit - arányosan nőne az általuk bevitt szennyezőanyagok mennyisége is. Ezért minden vitán felül áll, hogy a hatékony betegségmegelőzés csak ,nagy dózisú, koncentrált antioxidáns készítmények rendszeres szedésével érhető el. Fontos azonban tudni, hogy ez a kitétel erősen körülményfüggő, vagyis egy viszonylag egészséges környezetben (mondjuk csendes kis faluban, kisvárosban), viszonylag egészségesen (főleg növényi táplálékon, káros szenvedélyektől és stressztől mentesen, fizikailag aktívan) élő ember számára - ha egyáltalán van ilyen! -, elegendő, ha kis dózisú készítményt fogyaszt.
A korszerű antioxidáns készítményekben minden olyan anyag megtalálható, ami hatékonyan védi a szervezet "vizes" és "zsíros" rendszereit. Ezért több támadáspontú (kezdeményezésgátló, láncmegszakító, gyökfogó, alternátor, fémlekötő) víz- és zsíroldékony vitamint, vitaminszerű anyagot, illetve a szervezet antioxidáns enzimeit aktiváló nyomelemeket tartalmaznak.
A leggyakrabban alkalmazott anyagok néhány gyökellenes jellegzetességei a következők:
Karotinoidok (B-karotin, likopin, luetin stb.] és A-vitamin (retinol) - zsíroldékony gyökfogó, alternátor és fémlekötő antioxidánsok. Rák- és érelmeszesedés-ellenes hatásaik valószínűleg elsősorban telítetlen zsírsav-tartalmuknak köszönhető, mellyel elterelik a lipid-peroxidációs folyamatokat a biomolekuláktól, illetve annak, hogy befogják az igen reaktív "szinglett-oxigént", és egyes oxidációt provokáló fémeket kelátkötéssel megkötnek.
C-vitamin (poliaszkorbát és aszkorbil-palmitát) – a népszerű C-vitamin vízoldékony, és zsíroldékony formája. Erős hatású redukáló szerek, láncmegszakító és győkfogó antioxidánsok. Fontos rák- és szürkehályog megelőző anyagok.
E-vitamin (tokoferol-komlex) és koenzim Q10 (ubikinon) - zsíroldékony kezdeményezés-gátló, láncmegszakító és gyökfogó antioxidánsok. A legfőbb zsírvédő antioxidánsoknak tekinthetők. Hatásaikat a sejtmembránban elhelyezkedve fejtik ki, ahol megszakítják a lipid-peroxidációs láncreakciót. Szinglett-oxigént is kötnek. Fontos rák- és érelmeszesedés megelőző szerek. Szelén és C-vitamin jelenlétét igénylik.
Szelén, cink, mangán - a szervezet fontos antioxidáns enzimeinek, a szuperoxid-diszmutázoknak (SOD) az aktivátorai. Ezek az enzimek úgy a vizes, mint a zsíros rendszerek antioxidáns védelmét ellátják, így ezek a fémek fontos rák- és érelmeszesedés megelőző nyomelemek. .
L-cisztein és alfa-liponsav - vízoldékony kéntartalmú antioxidánsok. Tiol (-SH) csoportjaiknak köszönhetően képesek elbontani a már létrejött lipid-hidroperoxidokat, és direkt hidroxi-gyökfogó hatásaik is valószínűsíthetők.
L-glutation - vízoldékony gyökfogó antioxidáns. A sejtplazma és a mitokondrium egyik legfontosabb antioxidáns enzimjének, a működéséhez szelént is igénylő glutation-peroxidáznak (SeGSHPx) a segédanyaga. Nagyon fontos megelőzője a fentebb említett betegségeknek.
Bioflavonoidok (flavonglikozidok, polifenolok) - vízoldékony fémlekötő antioxidánsok. Kémiai szerkezetüknél fogva nagy hatékonyságú növényi szabadgyök-gátlók. Számos tanulmány bizonyította, hogy a rákmegelőzés kiemelkedő anyagai.
Ezeknek a vitaminoknak és ásványi anyagoknak, ezeken kívül még sok egyéb fontos élettani és egészségvédő hatásaik vannak, melyekről a multivitaminokkal foglalkozó leírásokból lehet képet kapni.
Figyelmeztetések, ellenjavallatok, mellékhatások:
-
A készítménynek javasolt adagban nincsen ismert mellékhatása, de a hatóanyagok iránt előfordulhat egyéni érzékenység.
-
Állandó orvosi felügyeletet igénylő krónikus betegségekben szenvedők, a készítmény szedését minden esetben beszéljék meg kezelőorvosukkal.
Utolsó kommentek